1 És most, miután Benjámin király népéhez intézett beszédét befejezte, szükségesnek gondolta, hogy mindazok neveit ^afeljegyezze, akik szövetségre léptek Istennel, hogy betartják a parancsolatait.

  2 És lőn, hogy a kisgyermekeket kivéve egyetlen lélek sem volt, aki szövetségre ne lépett volna és Krisztus nevét magára ne vette volna.

  3 Továbbá lőn, hogy amikor Benjámin király elvégezte mindezen dolgokat, és felszentelte fiát, ^aMóziást, hogy népe felett király és uralkodó legyen, és gondjaira bízott minden dolgot a királyságot illetően, és ^bpapokat is kijelölt a nép ^ctanítására, hogy ezáltal hallhassák és ismerhessék Isten parancsolatait, és hogy emlékezésre serkentse őket azon ^desküt illetően, melyet tettek, elbocsátotta a sokaságot, és ők visszatértek, mindenki a családjával, a saját házaikba.

  4 És ^aMóziás uralkodni kezdett atyja helyében. És életének harmincadik évében kezdett el uralkodni, egészében mintegy négyszázhetvenhat évre attól az ^bidőtől, hogy Lehi elhagyta Jeruzsálemet.

  5 És Benjámin király három évet élt, és meghalt.

  6 És lőn, hogy Móziás király az Úr útjain járt, és betartotta ítéleteit és rendelkezéseit, és minden olyan dologban betartotta a parancsolatait, amit megparancsolt neki.

  7 És Móziás király műveltette népével a földet. És ő maga is művelte a földet, hogy ezáltal ^ane legyen népének terhére, és hogy mindenben aszerint cselekedjék, ahogy atyja cselekedett vala. És három éven át az egész népe között nem volt viszálykodás.