26 És én, Isten, azt mondtam ^aEgyszülöttemnek, aki velem volt a kezdettől fogva: ^bAlkossunk embert a ^cmi képmásunkra, a mi hasonlatosságunkra; és úgy lett. És én, Isten, azt mondtam: Legyen ^dfennhatóságuk a tenger halai felett, és a lég madarai felett, és a jószág felett, és az egész föld felett, és minden csúszómászó felett, amely a földön csúszik-mászik.

  26 És az Istenek ^atanácskoztak maguk között, és azt mondták: Menjünk le, és ^bformáljunk embert a mi ^cképmásunkra, a mi hasonlatosságunkra; és fennhatóságot adunk nekik a tenger halai felett, és a lég madarai felett, és a jószág felett, és az egész föld felett, és minden csúszómászó felett, ami a földön csúszik-mászik.

  34 És minden emberek közül az ^aelső embert ^bÁdámnak neveztem, amely ^csok.

  26 És Ádám Évának nevezte feleségét, mert ő volt minden élő anyja; mert így neveztem én, az Úristen, az elsőt minden asszony közül, akikből ^asok van.

  7 Mert én vagyok az Úr, a te Istened; a mennyben lakom; a Föld az én ^azsámolyom; kinyújtom kezem a tenger felett, és az engedelmeskedik hangomnak; ^bszekeremmé teszem a szelet és a tüzet; azt mondom a hegyeknek: távozzatok innen – és íme, azonnal, hirtelen elviszi őket a forgószél.