6 És lőn, hogy miután Járed fivére kimondta ezeket a szavakat, íme, az ^aÚr kinyújtotta kezét és ujjával egyenként megérintette a köveket. És a ^bfátyol elvétetett Járed fivérének szemeiről, és látta az Úr ujját; és az olyan volt, mint egy húsból és vérből való ember ujja; és Járed fivére leborult az Úr előtt, mert lesújtott rá a félelem.

  11 De most saját szemeimmel láttam ^aIstent; azonban ^bnem a természetes, hanem a lelki szemeimmel, mert természetes szemeim nem láthatták volna; mert ^celsorvadtam és ^dmeghaltam volna jelenlétében; rajtam volt azonban a dicsősége; és én láttam az ^earcát, mert ^fszíneváltoztam előtte.