15 És most, Ó ti mind, akik egy olyan istent képzeltetek el magatoknak, aki ^anem képes csodákat tenni, azt kérdezem tőletek, hogy elmúltak-e ezek a dolgok, melyekről szóltam? Eljött-e már a vég? Íme, azt mondom nektek, hogy nem; és Isten nem szűnt meg a csodák Istene lenni.

  27 Tehát, szeretett testvéreim, megszűntek-e a ^acsodák csak azért, mert Krisztus felment a mennybe és leült Isten jobb keze felől, hogy ^bigényt tartson az Atyánál jogaira az irgalom tekintetében, melyekkel az emberek gyermekei felett rendelkezik?

  15 Miután magom és fivéreim magja hitetlenségbe süllyed, és a nemzsidók lesújtanak rájuk; igen, miután az Úristen köröskörül tábort üt, és sánccal ostromot indít ellenük, és erődítményeket emel ellenük; és miután porba döntötték őket, olyannyira, hogy már nincsenek, mégis le lesznek írva az igazlelkűek szavai, és a hithűek imái meghallgatásra találnak; és nem lesznek elfelejtve mindazok, akik hitetlenségbe süllyedtek.

  30 Íme, úgy beszélek hozzátok, mintha ^ahalottaimból szólnék; mivel tudom, hogy meglesznek nektek a szavaim.

  27 És arra buzdítalak benneteket, hogy emlékezzetek ezekre a dolgokra; mert gyorsan eljön az idő, amikor tudni fogjátok, hogy nem hazudok, mert Isten törvényszéke előtt láttok majd engem; és az Úristen azt fogja mondani nektek: Nem jelentettem-e ki nektek ^aszavaimat, melyeket ez az ember írt le, aki mintha olyan lenne, aki a halottaiból ^bkiált, igen, méghozzá olyan, mint aki a ^cporból szól?