47 És amikor a főpapok és a farizeusok hallották példázatait, észrevették, hogy róluk beszél.

  48 És azt mondták maguk között: Azt gondolja vajon ez az ember, hogy egymaga le tudja rombolni ezt a hatalmas királyságot? És haragudtak rá.

  49 De amikor kezet akartak emelni rá, féltek a sokaságtól, mert megtudták, hogy a sokaság prófétának tartotta őt.

  50 És most, odajöttek hozzá a tanítványok, és Jézus azt kérdezte tőlük: Csodálkoztok a példázat szavain, amit nekik mondtam?

  51 Bizony mondom nektek, én vagyok a kő, és azok a gonoszok elutasítanak engem.

  52 Én vagyok a fő szeglet. Ezek a zsidók reám támadnak, és szétzúzatnak.

  53 És Isten királysága elvétetik tőlük, és olyan nemzetnek adatik, amely megtermi annak gyümölcseit; (mármint a nemzsidóknak.)

  54 Akire tehát ráesik ez a kő, azt porrá zúzza.

  55 És amikor eljön a kert Ura, elpusztítja azokat a nyomorult, gonosz embereket, és másoknak adja ki a kertjét, méghozzá az utolsó napokban, olyanoknak, akik megadják neki a gyümölcsöket azok idejében.

  56 És akkor megértették a példázatot, amit elmondott nekik, hogy a nemzsidók is elpusztulnak, amikor az Úr leszáll a mennyből, hogy uralkodjon a kertjében, amely a föld és annak lakói.