A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
JÁKÓB KÖNYVE
NEFI FIVÉRÉNEK A KÖNYVE
5. FEJEZET
  75 És lőn, hogy amikor a kert Ura látta, hogy gyümölcse jó, és hogy kertje már nem romlott, odahívta szolgáit és így szólt hozzájuk: Íme, ezen utolsó alkalommal tápláltuk a kertemet; és látjátok, hogy akaratom szerint tettem; és megőriztem a természetes gyümölcsöt, hogy az jó, méghozzá olyan, amilyen a kezdetben volt. És aáldottak vagytok; mert mivel szorgalmasak voltatok, velem dolgozván a kertemben, és betartottátok parancsolataimat, és ismét elhoztátok nekem a btermészetes gyümölcsöt, hogy kertem már nem romlott, és ki van vetve a rossz, íme, örömötök lesz velem, kertem gyümölcse miatt.

Lábjegyzetek
75a
1 Ne. 13:37.
  37 És aáldottak azok, akik azon a napon bSionom felépítésére törekednek, mert meglesz nekik a cSzentlélek ajándéka és hatalma; és ha mindvégig dkitartanak, az utolsó napon felemeltetnek és megszabadulnak a Bárány eörökkévaló királyságában; és akik fbékét hirdetnek, igen, nagy öröm híreit, mily szépek is lesznek akkor a hegyeken!
b