JÁKÓB KÖNYVE NEFI FIVÉRÉNEK A KÖNYVE
5. FEJEZET
75
És lőn, hogy amikor a kert Ura látta, hogy gyümölcse jó, és hogy kertje már nem romlott, odahívta szolgáit és így szólt hozzájuk: Íme, ezen utolsó alkalommal tápláltuk a kertemet; és látjátok, hogy akaratom szerint tettem; és megőriztem a természetes gyümölcsöt, hogy az jó, méghozzá olyan, amilyen a kezdetben volt. És vagytok; mert mivel szorgalmasak voltatok, velem dolgozván a kertemben, és betartottátok parancsolataimat, és ismét elhoztátok nekem a btermészetes gyümölcsöt, hogy kertem már nem romlott, és ki van vetve a rossz, íme, örömötök lesz velem, kertem gyümölcse miatt.
Lábjegyzetek
|