A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
HÉLAMÁN KÖNYVE
A 13. fejezettől a 15-ig bezárólag.
13. FEJEZET
  38 De íme, apróbatételetek napjai elmúltak; addig bhalogattátok szabadulásotok napját, míg örökre késő lett, és biztossá vált a pusztulásotok; igen, életetek minden napján arra törekedtetek, amit nem tudtatok megszerezni; és gonosz cselekedetekben kerestétek a cboldogságot, mely ellentétben áll azon igazlelkűség természetével, mellyel a mi nagyszerű és Örökkévaló Főnk rendelkezik.

Lábjegyzetek
38a
Morm. 2:15.
  15 És lőn, hogy ismét visszatért hozzám bánatom, és láttam, hogy a akegyelem bnapja celmúlt számukra, fizikailag és lelkileg is; mert ezrek levágását láttam, amint nyíltan fellázadtak Istenük ellen, és mint ganéjt felhalmozták őket azon föld színén. És így háromszáznegyvennégy év telt el.
b
Alma 34:33–34.
  33 És most, amint már előbb mondtam nektek, mivel olyan sok tanúbizonyságot kaptatok, könyörgöm, ne ahalogassátok tehát végsőkig bbűnbánatotok napját; mert ezen élet-nap után, mely az örökkévalóságra való felkészülésre adatott nekünk, íme, ha nem használjuk jobban ki az időnket, míg ebben az életben vagyunk, akkor eljön majd a csötétség déjszakája, melyben már nem végezhető munka.
c
Alma 41:10–11.
  10 Ne gondold, hogy mert szó volt a visszaállításról, te majd a bűnből a boldogságba állíttatsz vissza. Íme, azt mondom neked, hogy a agonoszság sohasem volt boldogság.