A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
HÉLAMÁN KÖNYVE
A 13. fejezettől a 15-ig bezárólag.
13. FEJEZET
  33 Ó, abárcsak bűnbánatot tartottam volna, és nem öltem volna meg, és nem bköveztem volna meg és nem űztem volna ki a prófétákat. Igen, ezt fogjátok mondani azon a napon: Ó, bárcsak emlékeztünk volna az Úrra, a mi Istenünkre azon a napon, amikor megadta nekünk a kincseinket, és akkor nem váltak volna csúszósakká, hogy elveszítsük azokat; mert íme, kincseink itthagytak minket.

Lábjegyzetek
33a
Morm. 2:10–15.
  10 És lőn, hogy a nefiták kezdték megbánni a gonoszságukat, és siránkozni kezdtek, ahogyan azt Sámuel, a próféta megjövendölte vala; mert íme, az országban lévő tolvajok, és rablók, és gyilkosok, és a varázslómesterkedés és boszorkányság miatt senki nem tudta megtartani azt, ami a sajátja volt.
b
Mát. 23:37.