Valamit felszentelni, szentté tenni, illetve igazlelkűvé válni. A felajánlás törvénye Istentől kapott tantétel, amely által férfiak és nők önkéntesen Isten királysága megalapításának és felépítésének szentelik idejüket, tehetségeiket és anyagi javaikat.

Szenteljétek magatokat ma az Úrnak, 2 Móz. 32:29. A hívőknek mindenük közös volt, Csel. 2:44–45. Minden dolog közös volt közöttük, nem volt tehát gazdag vagy szegény, 4 Ne. 1:3. Az Úr elmagyarázta a felajánlás tantételeit, T&Sz 42:30–39 (T&Sz 51:2–19; 58:35–36). Egyik ember ne birtokoljon többet a másiknál, T&Sz 49:20. Minden ember egyenlő részt kapott, családja szerint, T&Sz 51:3. Rend jött létre, hogy a szentek egyenlők lehessenek a mennyei és a földi dolgok kötelékében, T&Sz 78:4–5. Minden ember formáljon egyforma jogot, igényei és szükségletei szerint, T&Sz 82:17–19. Sion csakis a celesztiális törvény tantételei által épülhet fel, T&Sz 105:5. Énók népe egy szív volt és egy elme, és igazlelkűségben lakott, és nem volt közöttük szegény, Mózes 7:18.