Istentől elhívva lenni annyit tesz, mint kinevezést vagy felkérést kapni tőle, illetve megfelelőképpen felhatalmazott egyházi vezetőitől arra, hogy valamilyen konkrét módon szolgáljuk őt.

Reá tette a kezét, és megbízást adott neki, 4 Móz. 27:23. Prófétának rendeltelek téged, Jer. 1:5. Kiválasztottalak és elrendeltelek titeket, Ján. 15:16. Pál elhívott apostol, Róm. 1:1. Senki nem veszi magának ezt a tisztességet, csak akit Isten hív el, Zsid. 5:4. Jézust Isten hívta el, Melkisédek rendje szerint, Zsid. 5:10. Arra hívtak el, hogy a kinyilatkoztatás és a prófétálás lelke szerint Isten szavát prédikáljam, Alma 8:24. A papokat a világ megalapítása óta elhívták és előkészítették, Alma 13:3. Ha Istent kívánjátok szolgálni, elhívást kaptok, T&Sz 4:3. Állj erősen a munkában, amelyre elhívtalak, T&Sz 9:14. Nem szükséges azt feltételezned, hogy elhívást kaptál a prédikálásra, amíg nem kaptál elhívást, T&Sz 11:15. Az elderek elhívást kapnak, hogy véghezvigyék a választottak összegyűjtését, T&Sz 29:7. Senki ne prédikálja evangéliumomat és építse fel egyházamat, ha nincs elrendelve, T&Sz 42:11. Sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak, T&Sz 121:34. Az embert Istennek kell elhívnia, Hit. 1:5.