Olyan valaki, aki gondját viseli másvalaki dolgainak vagy javainak. Azt, amire a sáfár gondot visel, sáfárságnak nevezzük. A földön minden az Úré; mi az ő sáfárai vagyunk. Felelősséggel tartozunk az Úrnak, de sáfárságunkról Isten felhatalmazott képviselőinek is számot adhatunk. Amikor szolgálatra szólító elhívást kapunk az Úrtól vagy felhatalmazott szolgáitól, az a sáfárság lelki és világi dolgokat is magában foglalhat (T&Sz 29:34).

Kevesen voltál hű, sok felett teszlek meg uralkodóvá, Mát. 25:14–23. Akinek sok adatik, attól sok követeltetik, Luk. 12:48 (T&Sz 82:3). Jézus elmondta a hamis sáfár példázatát, Luk. 16:1–8. Aki hű sáfárnak találtatik, be fog menni Urának örömébe, T&Sz 51:19. Minden ember adjon számot a sáfárságáról, T&Sz 72:3–5. Aki hű és bölcs sáfár, az minden dolgot örökölni fog, T&Sz 78:22. Az Úr mindenkit felelősségre vonhatóvá tesz, mint sáfárt a földi áldások felett, T&Sz 104:11–17 (T&Sz 42:32). Legyél szorgalmas, hogy bölcs sáfár lehess, T&Sz 136:27.