A szentírásokban a szegény szó utalhat (1) olyan emberekre, akik híján vannak szükséges anyagi javaknak, például ételnek, ruhának vagy fedélnek, illetve (2) olyan emberekre, akik alázatosak és kevélység nélkül valók.

Anyagi javakban szegény: Ne zárd be kezed szegény testvéred előtt, 5 Móz. 15:7. A gonosz kevélységében üldözi a szegényeket, Zsolt. 10:2. Aki ad a szegényeknek, nem lesz híja, Péld. 28:27. Vidd be a szegényeket a te házadba, Ésa. 58:6–7. Ha tökéletes akarsz lenni, adj a szegényeknek, Mát. 19:21 (Márk 10:21; Luk. 18:22). Nem e világ szegényeit választotta-e Isten? Jakab 2:5. Mert gazdagok, megvetik a szegényeket, 2 Ne. 9:30. Bűneitek bocsánatának megtartása végett adjatok javaitokból a szegényeknek, Móziás 4:26. Adtak javaikból a szegényeknek, Alma 1:27. Ha elutasítjátok a szűkölködőket, imátok hiábavaló, Alma 34:28. A nefitáknak mindenük közös volt; nem volt gazdag vagy szegény, 4 Ne. 1:3. Emlékezz a szegényekre, T&Sz 42:30 (T&Sz 52:40). Jaj a szegényeknek, akiknek nem megtört a szíve, T&Sz 56:17–18. A szegények el fognak jönni a Bárány menyegzőjére, T&Sz 58:6–11. A püspök kutassa fel a szegényeket, T&Sz 84:112. Evangéliumi törvény irányítja a szegényekkel való törődést, T&Sz 104:17–18. Nem volt közöttük szegény, Mózes 7:18.

Lélekben szegény: Még áldottabbak azok, akik megalázkodnak, anélkül, hogy szegénység miatt kényszerülnének erre, Alma 32:4–6, 12–16. Áldottak a lélekben szegények, akik énhozzám jönnek, 3 Ne. 12:3 (Mát. 5:3). A szegényeknek és a szelídeknek prédikálni fogják az evangéliumot, T&Sz 35:15.