Istentől érkező hatalom, amely férfiak és nők számára lehetővé teszi azt, hogy áldásokat nyerjenek el ebben az életben, valamint örök életet és felmagasztosulást azt követően, hogy hitet gyakoroltak, bűnbánatot tartottak, és minden tőlük telhetőt megtettek a parancsolatok betartásáért. Az ilyen isteni segítség vagy erő Isten irgalma és szeretete által adatik. Ádám bukása, valamint az ember gyengesége miatt minden halandó egyénnek szüksége van az isteni kegyelemre.

Jézus Krisztus által jő kegyelem és igazság, Ján. 1:17. Krisztus kegyelme által szabadulunk meg, Csel. 15:11 (Róm. 3:23–24; T&Sz 138:14). Hit által férünk hozzá az ő kegyelméhez, Róm. 5:2. Kegyelemből szabadultok meg, hit által, Eféz. 2:8. Isten kegyelme szabadulást hoz, Titus 2:11. Járuljatok merészen a kegyelem trónjához, Zsid. 4:16. Isten kegyelmet ad az alázatosnak, 1 Pét. 5:5. Senki nem lakhat Isten jelenlétében, csakis a Szent Messiás érdemei, irgalmassága és kegyelme által, 2 Ne. 2:8. Csakis Isten kegyelmében és az által szabadulnak meg az emberek, 2 Ne. 10:24. Kegyelem által szabadulunk meg, mindaz után, amit meg tudunk tenni, 2 Ne. 25:23. Kegyelem által van az, hogy hatalmunkban áll e dolgok megtétele, Jákób 4:7. Az emberek kegyelemért kegyelmet kaphatnak, cselekedeteik szerint, Hél. 12:24. Kegyelmem elegendő a szelídeknek és mindazoknak, akik megalázkodnak, Ether 12:26–27. Moróni azért imádkozott, hogy a nemzsidók kegyelmet kapjanak és lehessen bennük jószívűség, Ether 12:36, 41. Isten kegyelme által tökéletesek vagytok Krisztusban, Moró. 10:32–33. Jézus kegyelemért kapott kegyelmet, T&Sz 93:12–13, 20.