Gazdagság, illetve bőség. Az Úr azt tanácsolja a szenteknek, hogy ne törekedjenek világi javakra, hacsak nem azért, hogy jót tegyenek. A szentek ne helyezzék a világi javak keresését Isten királyságának keresése elé, amely az örökkévalóság kincseivel bír (Jákób 2:18–19).

Ha a vagyon nő, ne helyezzétek azokra szívetek, Zsolt. 62:11. Nem használ a vagyon a harag napján, Péld. 11:4. Aki vagyonában bízik, el fog bukni, Péld. 11:28. Inkább választandó a jó név, mint a hatalmas vagyon, Péld. 22:1. Milyen nehezen mennek be Isten királyságába azok, akiknek vagyonuk van, Márk 10:23 (Luk. 18:24–25). A pénz szeretete minden gonoszság gyökere, 1 Tim. 6:10. Jaj a gazdagnak, aki megveti a szegényt, és akinek kincse az istene, 2 Ne. 9:30. Az igazlelkűek nem helyezték javakra a szívüket, hanem mindenkivel osztoztak, Alma 1:30. Az emberek vagyonuk miatt kezdtek kevélyek lenni, Alma 4:6–8. Az embereket osztályok szerint különböztették meg, vagyonuk alapján, 3 Ne. 6:12. Ne gazdagságra törekedj, hanem bölcsességre, T&Sz 6:7 (Alma 39:14; T&Sz 11:7). A föld kincsei Istenéi, hogy odaadja, de óvakodjatok a kevélységtől, T&Sz 38:39.

Az örökkévalóság kincsei: Gyűjtsetek kincseket a mennyben, Mát. 6:19–21. Mily gyakran szólítottalak titeket az örök élet kincseivel, T&Sz 43:25. Az örökkévalóság kincsei az enyémek, hogy odaadjam, T&Sz 67:2 (T&Sz 78:18).