A szentírások két értelemben használják ezt a kifejezést. Az egyik szerint mindannyian Mennyei Atyánk szó szerinti lélekgyermekei vagyunk. A másik szerint azok Isten fiai és leányai, akik Krisztus engesztelése által újjászülettek.

Az Atya lélekgyermekei: Istenek vagytok, a magasságos gyermekei, Zsolt. 82:6. Isten leszármazottai vagyunk, Csel. 17:29. Vessétek alá magatokat a lelkek Atyjának, Zsid. 12:9. Isten fia vagyok, Mózes 1:13.

Az engesztelés által újjászületett gyermekek: Mindazoknak, akik befogadták őt, hatalmat adott, hogy Isten fiaivá váljanak, Ján. 1:12 (Róm. 8:14; 3 Ne. 9:17; T&Sz 11:30). Most már Isten fiai vagyunk, 1 Ján. 3:1–2. Krisztus gyermekeinek fognak nevezni benneteket, az ő fiainak és leányainak, Móziás 5:7. Minden embernek újjá kell születnie, fiaivá és leányaivá lévén, Móziás 27:25. Fiaimmá és leányaimmá lesznek, Ether 3:14. Biztosan Krisztus gyermekévé válsz, Moró. 7:19. Mindazok, akik elfogadják evangéliumomat, fiak és leányok, T&Sz 25:1. Istenek ők, méghozzá Isten fiai, T&Sz 76:58. Így válhat mindenki fiammá, Mózes 6:68. Sokan hittek és Isten fiaivá váltak, Mózes 7:1.