Három különálló személy van az Istenségben: Isten, az Örökkévaló Atya; az ő Fia, Jézus Krisztus; valamint a Szentlélek. Mi mindannyiukban hiszünk (Hit. 1:1). Utolsó napi kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy az Atyának és a Fiúnak húsból és csontból való tapintható teste van, a Szentlélek pedig hús és csont nélküli lélek személy (T&Sz 130:22–23). Ez a három személy egy, ami a tökéletes egységet, a cél és a tan összhangját illeti (Ján. 17:21–23; 2 Ne. 31:21; 3 Ne. 11:27, 36).

Isten, az Atya: Az Isten megszólítással általában az Atyára, vagyis Elohimra utalunk. Atyának nevezzük, mert ő lelkünk atyja (Mal. 2:10; 4 Móz. 16:22; 27:16; Mát. 6:9; Eféz. 4:6; Zsid. 12:9). Az Atyaisten a világegyetem legfelsőbb uralkodója. Mindenható (1 Móz. 18:14; Alma 26:35; T&Sz 19:1–3), mindentudó (Mát. 6:8; 2 Ne. 2:24), és Lelke által mindenhol jelen van (Zsolt. 139:7–12; T&Sz 88:7–13, 41). Az emberiséget különleges kapcsolat fűzi Istenhez, ami minden más teremtett dologtól megkülönbözteti az embert: a férfiak és nők Isten lélekgyermekei (Zsolt. 82:6; 1 Ján. 3:1–3; T&Sz 20:17–18).

Kevés olyan feljegyzett eset van, amikor az Atyaisten megjelent vagy szólt az emberhez. A szentírások azt mondják, hogy beszélt Ádámmal és Évával (Mózes 4:14–31) és számos alkalommal bemutatta Jézus Krisztust (Mát. 3:17; 17:5; Ján. 12:28–29; 3 Ne. 11:3–7). Megjelent Istvánnak (Csel. 7:55–56) és Joseph Smith-nek (JST 1:17). Később megjelent Joseph Smith-nek és Sidney Rigdonnak is (T&Sz 76:20, 23). Akik szeretik Istent és megtisztítják magukat előtte, azoknak Isten időnként megadja annak kiváltságát, hogy maguk lássák és tudják azt, hogy ő Isten (Mát. 5:8; 3 Ne. 12:8; T&Sz 76:116–118; 93:1).

Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Márk 15:34. Ezek az emberek a magasságos Isten szolgái, Csel. 16:17. Isten leszármazottai vagyunk, Csel. 17:28–29. Ajánljátok fel szentségeiteket a Magasságosnak, T&Sz 59:10–12. Énók látta az Isten által teremtett lelkeket, Mózes 6:36. Szentség Embere az ő neve, Mózes 6:57.

Isten, a Fiú: A Jehovaként ismert Isten a Fiú, Jézus Krisztus (Ésa. 12:2; 43:11; 49:26; 1 Kor. 10:1–4; 1 Tim. 1:1; Jel. 1:8; 2 Ne. 22:2). Jézus az Atya irányítása alatt dolgozik, és teljes összhangban van vele. Az emberiség minden tagja testvére neki, mert ő Elohim legidősebb lélekgyermeke. Egyes szentírás utalások az Isten szóval utalnak rá. Például azt mondja a szentírás, hogy „teremté Isten az eget és a földet” (1 Móz. 1:1), de valójában Jézus volt a Teremtő, igaz, az Atyaisten irányítása alatt (Ján. 1:1–3, 10, 14; Zsid. 1:1–2).

Az Úr így nevezte meg magát: VAGYOK, 2 Móz. 3:13–16. Én vagyok az Úr [Jehova], énmellettem nincs szabadító, Ésa. 43:11 (Ésa. 45:23). Én vagyok a világ világossága, Ján. 8:12. Mielőtt Ábrahám volt, én vagyok, Ján. 8:58. Az Úr agyagból formált hajlékban fog szolgáni az emberek között, Móziás 3:5–10. Abinádi elmagyarázta, milyen értelemben az Atya és a Fiú is Krisztus, Móziás 15:1–4 (Ether 3:14). Az Úr megjelent Járed fivérének, Ether 3. Hallgassatok Krisztusnak, a ti Uratoknak és Isteneteknek a szavaira, Moró. 8:8. Jehova az elevenek és a holtak bírája, Moró. 10:34. Jézus megjelent Joseph Smith-nek és Sidney Rigdonnak, T&Sz 76:20, 23. Az Úr Jehova megjelent a Kirtland Templomban, T&Sz 110:1–4. Jehova szólt Ábrahámhoz, Ábr. 1:16–19. Jézus megjelent Joseph Smith-nek, JST 1:17.

Isten, a Szentlélek: A Szentlélek szintén Isten, és más hasonló nevek és megszólítások mellett neveztetik a Szent Léleknek, a Léleknek, valamint Isten lelkének. A Szentlélek segítségével tudhatja meg az ember az Atyaisten akaratát, és tudhatja azt, hogy Jézus a Krisztus (1 Kor. 12:3).

A Szentlélek meg fogja nektek tanítani, hogy mit mondjatok, Luk. 12:12. A Szentlélek a Vigasztaló, Ján. 14:26 (Ján. 16:7–15). Jézus a Szentlélek által parancsolatokat adott az apostoloknak, Csel. 1:2. A Szentlélek tanúbizonyságot tesz Istenről és Krisztusról, Csel. 5:29–32 (1 Kor. 12:3). A Szentlélek tanúságtevőnk is, Zsid. 10:10–17. A Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat, Moró. 10:5. A Szentlélek a kinyilatkoztatás lelke, T&Sz 8:2–3 (T&Sz 68:4).