Férfi és nő közötti törvényes szövetség, illetve szerződés, amely férjjé és feleséggé teszi őket. Isten rendelte el a házasságot (T&Sz 49:15).

Nem jó az, hogy az ember egyedül van, 1 Móz. 2:18 (Mózes 3:18). Az ember ragaszkodik a feleségéhez, és egy test lesznek, 1 Móz. 2:24 (Mát. 19:5; Ábr. 5:18). Amit Isten összeillesztett, ne válassza szét ember, Mát. 19:6 (Márk 10:9). Az utolsó napokban némelyek eltávolodnak a hittől, tiltva a házasságot, 1 Tim. 4:1–3. A házasság tiszteletre méltó, Zsid. 13:4. Az Úr megparancsolta Lehi fiainak, hogy vegyék feleségül Ismáel leányait, 1 Ne. 7:1, 5 (1 Ne. 16:7–8). Isten megteremtette Ádámot és Évát, hogy ember és asszony legyenek, Mózes 3:7, 18, 21–25.

A házasság új és örök szövetsége: Az evangélium törvénye és a szent papság alatt kötött házasság a halandó életre és az örökkévalóságra szól. A templomban ily módon összepecsételt és arra érdemes férfiak és nők az örökkévalóságon át is férj és feleség maradnak.

Jézus tanította a házasság törvényét, Luk. 20:27–36. Sem ember asszony nélkül nincs az Úrban, 1 Kor. 11:11. Férj és feleség együtt örökösei az élet kegyelmének, 1 Pét. 3:7. Amit megpecsételsz a földön, pecsételve lesz a mennyben, Hel. 10:7 (Mát. 16:19). A celesztiális királyság legmagasabb fokának eléréséhez az embernek be kell lépnie a házasság új és örök szövetségébe, T&Sz 131:1–4. Ha egy ember nem általam köt házasságot valakivel, akkor szövetségüknek és házasságuknak nincs hatása, amikor halottak, T&Sz 132:15. Ha egy ember feleséget vesz magának szavam által, és az új és örök szövetség által, és azt megpecsételi az ígéret Szent Lelke, akkor az teljes mértékben hatással lesz, amikor kikerülnek a világból, T&Sz 132:19.

Különböző hitűek házassága: Különböző vallási hitelvekkel és szokásokkal bíró férfi és nő házassága.

Ne vegyél feleséget fiamnak a kánaániták leányai közül, 1 Móz. 24:3. Ha Jákób Hét leányaiból vesz magának feleséget, mi jóval szolgál nekem az én életem? 1 Móz. 27:46 (1 Móz. 28:1–2). Izráel ne kössön házasságot a kánaánitákkal, 5 Móz. 7:3–4. Izráel beházasodott a kánaánitákhoz, hamis isteneknek hódolt és átkozott lett, Bír. 3:1–8. Salamon feleségei elfordították az ő szívét, hogy hamis isteneknek hódoljon, 1 Kir. 11:1–6. Nem adjuk leányainkat az ország népének, és leányaikat sem vesszük el a mi fiainknak, Nehém. 10:30. Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, 2 Kor. 6:14. Az Úr jelet tett a lámánitákra, hogy a nefiták ne keveredjenek velük és ne higgyenek helytelen hagyományokban, Alma 3:6–10. Ha egy ember nem általam vesz feleségül valakit, akkor szövetségüknek és házasságuknak nincs hatása, amikor halottak, T&Sz 132:15. Az emberek fiai feleségül vették őket, méghozzá választásuk szerint, Mózes 8:13–15.

Többnejű házasság: Egy férfi két vagy több élő feleséggel kötött házassága. A törvény csak egy feleséget enged az embernek, ha azt az Úr kinyilatkoztatás által másképp nem parancsolja (Jákób 2:27–30). Kinyilatkoztatásra, a papsági kulcsokkal rendelkező próféta irányatásával sor került többnejűség gyakorlására az ószövetségi időkben, valamint a visszaállított egyház korai napjaiban (T&Sz 132:34–40, 45). Az egyházban többé nem gyakoroljuk (T&Sz 1 HNy); ma nem lehet tag Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában az, akinek egynél több felesége van.

Szárai feleségül adta Hágárt Ábrámnak, 1 Móz. 16:1–11. Jákób feleségül fogadta Leát és Rákhelt, valamint szolgálóleányaikat, 1 Móz. 29:21–28 (1 Móz. 30:4, 9, 26). Ha egy ember másik feleséget vesz, ne halványítsa el az első feleség javait, 2 Móz. 21:10. Dávid és két felesége felmentek Hebronba, 2 Sám. 2:1–2. Ábrahám, Izsák és Jákób azt tette, amit parancsba kapott, amikor több feleséget vett, T&Sz 132:37. Dávid és Salamon semmiben nem követtek el bűnt, csakis azon dolgokban, amiket nem az Úrtól kaptak, T&Sz 132:38–39.