Annak állapota, amikor a feltámadás után örökre élünk, és nem vagyunk kitéve fizikai halálnak.

Feltámadott, Márk 16:6. Éppen úgy Krisztusban mindannyian megeleveníttetnek, 1 Kor. 15:22. Felemésztődik a halál, amikor ez a halandóság halhatatlanságot ölt, 1 Kor. 15:53–54. Krisztus eltörölte a halált és elhozta a halhatatlanságot, 2 Tim. 1:10. A halhatatlanság a léleknek a testhez történő visszaállítása, 2 Ne. 9:13. A testükkel egyesült lelkek halhatatlanokká lettek, akik soha nem halnak meg újra, Alma 11:45. A hűségesek halhatatlansággal és örök élettel koronáztatnak meg, T&Sz 75:5. A föld megszenteltté és halhatatlanná válik, T&Sz 77:1 (T&Sz 130:9). Isten munkája és dicsősége az ember halhatatlanságának és örök életének véghezvitele, Mózes 1:39.