41 És lőn, hogy az Úr szólt Énókhoz, és elmondta Énóknak az emberek gyermekeinek minden cselekedetét; tehát Énók megismerte és reá tekintett gonoszságukra, és nyomorúságukra, és könnyezett és kinyújtotta karját, és ^aszíve szélesre duzzadt, akár az örökkévalóság; és bensője megindult; és az egész örökkévalóság megrázkódott.

  3 És miután elaludtak, az egyház nagy üldözője, a hitehagyó, a parázna, méghozzá ^aBabilon, aki minden nemzettel itat a poharából, akinek szívében az ellenség, méghozzá a Sátán ül, hogy uralkodjon – íme, ő veti el a konkolyt; a konkoly pedig megfojtja a búzát, és a ^bvadonba űzi az egyházat.

  94 És egy másik angyal is megszólaltatja harsonáját, mondván: Az a ^ahatalmas ^begyház, az ^cutálatosságok anyja, amely minden nemzettel itatott a ^dparáználkodása okozta harag borából, amely üldözi Isten szentjeit, amely vérüket ontotta – ő, aki sok vizen ül, és a tenger szigetein – íme, ő a földnek ^ekonkolya; őt kötötték kévékbe; kötegei erőssé tétettek, senki nem tudja eloldozni őket; készen áll tehát arra, hogy ^felégessék. És megszólaltatja harsonáját, hosszan és hangosan is, és minden nemzet meghallja azt.

  65 Össze kell tehát gyűjtenem népemet, a búza és a ^akonkoly példázata szerint, hogy a búza biztonságba kerülhessen a csűrökben, hogy örök élete legyen, és ^bcelesztiális dicsőséggel koronáztasson meg, amikor eljövök Atyám királyságában, hogy minden embert megjutalmazzak az ő cselekedete szerint;