8 És a Lélektől így legyőzetvén elragadtatott egy ^alátomásban, olyannyira, hogy látta ^bmegnyílni a mennyeket, és felismerte: Istent látja trónusán ülve, angyalok számtalan seregétől körülvéve, akik éppen énekelnek és dicsőítik Istenüket.

  45 És íme, ^aIsten Szent Lelke lejött a mennyből, és áthatotta a szívüket, és olyan volt, mintha tűz töltötte volna el őket, és bámulatos szavakat tudtak ^belmondani.

  43 E beszélgetés után észrevettem, hogy a szobában levő fény elkezd a hozzám beszélő személy köré húzódni, és ez így folytatódott, amíg a szoba újra sötéten nem maradt, kivéve közvetlenül körülötte; és akkor hirtelen megláttam valamit, ami olyan volt, mint egy sáv, mely közvetlenül a mennybe nyílik, és ő felemelkedett, amíg teljesen el nem tűnt, és a szoba megint úgy maradt, ahogyan a mennyei fény megjelenése előtt volt.

  1 Mert lőn, miután szerettem volna megtudni azokat a dolgokat, amiket atyám látott, és hittem, hogy az Úr velem is tudathatja azokat, amint szívemben ^aelgondolkozva ültem, ^belragadott az Úr Lelke, igen, egy rendkívül magas ^chegyre, amelyet azelőtt még sohasem láttam és amelyre azelőtt még sohasem helyeztem lábam.

  11 De most saját szemeimmel láttam ^aIstent; azonban ^bnem a természetes, hanem a lelki szemeimmel, mert természetes szemeim nem láthatták volna; mert ^celsorvadtam és ^dmeghaltam volna jelenlétében; rajtam volt azonban a dicsősége; és én láttam az ^earcát, mert ^fszíneváltoztam előtte.