A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
A
Tan és a szövetségek
133. SZAKASZ
  49 És oly nagy lesz jelenlétének dicsősége, hogy a anap elrejti arcát szégyenében, és a hold visszatartja világosságát, és a csillagok lehullanak helyükről.

Lábjegyzetek
49a
Ésa. 13:10.
Ésa. 24:23.
T&Sz 45:42.
  42 És mielőtt eljön az Úr napja, aelsötétül a nap, és vérbe fordul a hold, és lehullnak az égből a csillagok.
T&Sz 88:87.
  87 Mert nem is olyan sok nap múltán a aföld bmegremeg, és ide-oda inog, mint a részeg ember; és a cnap elrejti arcát, és nem lesz hajlandó világosságot adni; és a dhold vérben fürdik majd; és a ecsillagok rendkívül dühösekké válnak, és levetik magukat, mint a füge, amely leesik a fügefáról.