1 Fiam, hallgasd meg a szavaimat, mert azt mondom neked, amit már Hélamánnak is mondtam, hogy amennyiben betartod Isten parancsolatait, boldogulni fogsz ezen a földön; és amennyiben nem tartod be Isten parancsolatait, kivágatsz a színe elől.

  2 És most fiam, bízom benne, hogy nagy örömöm lesz benned, Isten iránti állhatatosságod és hűséged miatt; mert ahogyan már fiatalon elkezdtél az Úrra, Istenedre tekinteni, éppen úgy, azt remélem, hogy ^atovábbra is be fogod tartani a parancsolatait; mert áldott az, aki mindvégig ^bkitart.

  3 Azt mondom neked, fiam, hogy már eddig is nagy örömöm volt benned, hűséged, és szorgalmad, és türelmed és hosszútűrésed miatt a ^azorámiták népe között.

  4 Mert tudom, hogy megkötöztek; igen, és azt is tudom, hogy az ige miatt megköveztek; és te mindezen dolgokat ^atürelemmel viselted, mert ^bveled volt az Úr; és most tudod, hogy az Úr igenis kiszabadított téged.

  6 Most fiam, nem akarom, hogy azt gondold, hogy én ezt magamtól tudom, hanem Isten bennem lévő Lelke az, ami tudatja velem ezeket a dolgokat; mert ha nem ^aszülettem volna Istentől, akkor nem ismertem volna meg ezeket a dolgokat.

  7 De íme, az Úr nagy irgalmában elküldte ^aangyalát, hogy kijelentse nekem, hogy hagyjam abba a ^bpusztítás munkáját a népe között; igen, és én szemtől szembe láttam egy angyalt, és ő beszélt velem, és mennydörgéshez hasonló volt a hangja, és az megrázta az egész földet.

  8 És lőn, hogy én három nap és három éjjel a legkeserűbb fájdalomban és lelki kínokban voltam; és amíg nem fohászkodtam az Úr Jézus Krisztushoz irgalomért, addig nem kaptam ^abocsánatot a bűneimre. De íme, hozzá fohászkodtam, és békét találtam a lelkemnek.

  9 És most, fiam, azért mondtam el ezt neked, hogy bölcsességet tanulj, hogy megtanuld tőlem, hogy ^anincs más út vagy mód, mely által meg lehet szabadítani az embert, csakis Krisztusban és őáltala. Íme, ő a világ élete és ^bvilágossága. Íme, ő az igazság és az igazlelkűség szava.

  10 És most szeretném, ha úgy folytatnád a tanítást, ahogyan elkezdted tanítani az igét; és szeretném, ha minden dologban szorgalmas és mértékletes lennél.

  11 Figyelj, hogy ne emelkedj fel kevélységre; igen, figyelj, hogy ne ^akérkedj sem a saját bölcsességeddel, sem a nagy erőddel.

  12 Légy merész, de ne légy erőszakos; és arra is figyelj, hogy minden szenvedélyedet megzabolázd, hogy szeretet tölthessen el; figyelj, hogy óvakodj a semmittevéstől.

  13 Ne úgy imádkozz, ahogyan azt a zorámiták teszik; mert láttad, hogy ők úgy imádkoznak, hogy az emberek hallják őket, és hogy dicsérjék őket a bölcsességükért.

  14 Ne azt mondd: Ó Isten, köszönöm neked, hogy mi ^ajobbak vagyunk, mint testvéreink; hanem inkább azt mondd: Ó Uram, bocsásd meg az én ^bméltatlanságomat, és irgalommal emlékezz testvéreimre – igen, mindig ismerd el méltatlanságodat Isten előtt.

  15 És áldja meg az Úr a lelkedet, és fogadjon be téged az utolsó napon az ő királyságába, hogy békében ülj le. Most menj, fiam, és tanítsd az igét ennek a népnek. Légy megfontolt! Isten veled, fiam!