A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
ALMA KÖNYVE
ALMA FIÁNAK A KÖNYVE
A 36. fejezettől a 37-ig bezárólag.
36. FEJEZET
  29 Igen, és atyáinkat is ő hozta ki Jeruzsálem földjéről; és ezen kívül örökkévaló hatalma által ő szabadította ki őket időről időre a arabságból és a fogságból, egészen a mai napig; és én mindig emlékezetben tartottam a fogságukat; igen, és nektek is emlékezetben kell tartani a fogságukat, ahogyan azt én is tettem.

Lábjegyzetek
29a
Móziás 24:17.
  17 És így szólt Almához: Te menj ezen nép előtt, és én veled megyek és kiszabadítom ezt a népet a arabságból.
Móziás 27:16.
  16 Most azt mondom neked: Menj és emlékezz atyáid fogságára Hélám földjén és Nefi földjén; és emlékezz rá, hogy ő milyen nagy dolgokat tett értük; mert rabságban voltak, és ő akiszabadította őket. És most azt mondom neked, Alma, menj utadra, és ne törekedj többé az egyház elpusztítására, hogy imáik válaszra találjanak, és még akkor se tedd ezt, ha azt akarod, hogy te magad ki legyél taszítva.
Alma 5:5–6.
  5 És íme, ezt követően arabságba vitték őket a lámániták kezei a vadonban; igen, azt mondom nektek, hogy fogságban voltak, és ismét az Úr szabadította ki őket szavának hatalma által a brabságból; és erre a földre hozattunk, és itt hozzákezdtünk Isten egyházának megalapításához, szerte ezen a földön is.