A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
ALMA KÖNYVE
ALMA FIÁNAK A KÖNYVE
22. FEJEZET
  17 És lőn, hogy amikor Áron e szavakat kimondta, a király ameghajolt az Úr előtt, térdein; igen, méghozzá a földre terült és hangosan bfelkiáltott, mondván:

Lábjegyzetek
17a
T&Sz 5:24.
  24 Íme, én azt mondom neki, hogy önmagát magasztalja, és nem alázkodik meg eléggé előttem; ám ha meghajol előttem, és buzgó imával és hittel, őszinte szívvel megalázkodik, akkor megadom neki, hogy aláthassa azokat a dolgokat, amiket látni szeretne.
b