A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
ALMA KÖNYVE
ALMA FIÁNAK A KÖNYVE
19. FEJEZET
  29 És lőn, hogy odament és kézen fogta a királynét, hogy felemelje őt a földről; és amint megérintette a kezét, az felkelt és lábra állt, és hangos szóval felkiáltott, mondván: Ó áldott Jézus, aki megmentettél engem egy arettenetes pokoltól! Ó áldott Isten, légy birgalmas ehhez a néphez!

Lábjegyzetek
29a
1 Ne. 14:3.
  3 És az a nagy averem, amelyet az a hatalmas és utálatos egyház ásott nekik, az, amelyiket az ördög és az ő gyermekei alapítottak, hogy elvezethesse az emberek lelkét, le a pokolba – igen, az a nagy verem, amelyet az emberek elpusztítására ástak, azokkal fog megtelni, akik azt ásták, hogy teljesen elpusztuljanak, mondja Isten Báránya; nem a lélek pusztulása ez, hacsak nem annak arra a bpokolra való vetése, melynek nincs vége.
b