A szentírások      Tanulmányi segédletek  | Keresés  | Beállítások  | Megjelölt  | Súgó  | Magyar 
Nyomtatás   < Előző  Következő >
ALMA KÖNYVE
ALMA FIÁNAK A KÖNYVE
A 17. fejezettől a 27-ig bezárólag.
17. FEJEZET
  36 De aAmmon előállt és parittyájával köveket kezdett rájuk hajigálni; igen, nagy erővel parittyázta közéjük a köveket; és így egy bbizonyos számú embert megölt közülük, olyannyira, hogy csodálkozni kezdtek az erején; mindazonáltal dühösek voltak testvéreik megölése miatt, és elhatározták, hogy Ammonnak el kell esnie; ezért látván, hogy cnem tudják megütni őt a köveikkel, bunkósbotokkal jöttek elő, hogy megöljék őt.

Lábjegyzetek
36a
Ether 12:15.
  15 Íme, aAmmonnak és testvéreinek a hite volt az, mely oly nagy csodát bművelt a lámániták között.
b
Alma 18:16.
  16 És lőn, hogy Ammon, mivel eltöltötte Isten Lelke, belelátott a király agondolataiba. És így szólt hozzá: Mivel hallottad, hogy szolgáidat és nyájaidat megvédtem, és testvéreik közül hetet parittyával és karddal megöltem, másoknak meg a karját vágtam le, hogy nyájaidat és szolgáidat megvédjem; íme, ez az, mely csodálkozásodat okozza?
c
Alma 18:3.
  3 És válaszoltak a királynak, és ezt mondták: Hogy ő lenne-e a Nagy Lélek, vagy egy ember, azt nem tudjuk; de annyit tudunk, hogy a király ellenségei anem tudják megölni; és amikor ő velünk van, akkor az ő ügyessége és nagy ereje folytán a király nyájait sem tudják szétkergetni; ezért tudjuk, hogy barátja a királynak. És most, Ó király, nem hisszük, hogy egy embernek ily nagy ereje lehet, mert tudjuk, hogy nem lehet megölni.