1 És most szeretném, ha tudnátok, hogy miután atyám, Lehi bevégezte a ^amagjára vonatkozó prófétálást, lőn, hogy az Úr ismét szólt hozzá, mondván, hogy nincs rendjén, hogy ő, Lehi egyedül a családját vigye magával a vadonba; hanem hogy a fiai vegyenek ^bfeleségül ^cleányokat, hogy magot nevelhessenek az Úrnak a megígért földön.

  35 És lőn, hogy ^aZorám felbátorodott a szavakon, amelyeket szóltam. Most, Zorám volt a szolga neve; és ő megígérte, hogy lejön velünk atyánkhoz a vadonba. Igen, és esküt is tett nekünk, hogy velünk marad attól az időtől fogva.

  5 És lőn, hogy az Úr ^afigyelmeztetett engem, hogy én, ^bNefi, távozzak tőlük és meneküljek a vadonba, és mindazok, akik velem akarnak jönni.